Tegnap
este vele álmodtam,
Ültünk
ketten az éjszakában.
A
kemény fapadló ébren tartott,
Ő
mégis kedveskedve altatott.
Éjszaka.
Fekete
labdát dobáltunk a falnak,
Csendben,
tudtuk bárki meghallhat.
Egyszer
túl hangosan csapódott a falnak,
Tudtuk
vége, ahogy más meghallja.
Éjszaka.
Másnap
mikor felkeltünk láttuk,
Láttuk,
hogy mit csináltunk.
A
falba otromba lyukakat vájtunk,
S
mindezt csak álmunkban csináltuk.
Éjszaka.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése